Hétköznapi helyesírás

A képen látható álláshirdetésre hívták fel a figyelmem. Gondolom, tolongani fognak a jó képességű jelentkezők.

Komolyan kérdezem: nincs egy épkézláb ember az egész cégnél, aki ránézett volna erre a hirdetésre, és elordította volna magát? Két teljes munkanapja éktelenkedik így. Tényleg, aki bármit publikál, amit 50-nél többen fognak elolvasni, és nem futtat le rajta egy helyesírás ellenőrzést (mert ha nem is tökéletes, az ilyen ordas, ótvaros hibákat megtalálja), az takarodjon el szart lapátolni meg kubikolni. Ez a véleményem.

És vajon így is ejti ki? Akkor tényleg, már miért nem „rencer”? A bodzát vajon hogy mondja az illető? És a pizzát?

Legyen az a tanulság, hogy az irományokat olvasásra kell optimalizálni. Ezt nem tudom, ki mondta először így, de nagyon igaza van. Lehet, hogy 2 perccel tovább tart megírni, esetleg még 2 perc, ha újra át is olvassuk, de ha megszorzom azt a 2 percet azzal az 1000 emberrel, aki teljesen értelmetlenül ezt elolvassa, 2000 percet, azaz több mint egy teljes naptári napot teszünk fölöslegessé (baszunk el, egészen konkrétan). És nekem senki ne mondja, hogy „poénból írtam”, meg hogy „így akartuk kiemelni a többi hirdetés közül”, vagy „gépelési hiba” meg „véletlen volt”. Valakinek a valamije!

Hétfő reggeli böszmülés. Ennél jobb hetet és Darlingot mindenkinek! :D

Ha tetszik, ha nem, a beszélt nyelv szerves része a káromkodás, amely nélkül bizonyos szituációk nyelvezetét nem is lehet híven visszaadni. (Aki ezzel nem ért egyet, inkább lapozzon, mert borzalmakat fog átélni.) Ezért is mulatságos időnként a Barátok közt, amikor Bartha Zsolt és Kertész Géza kifinomultan, már-már a kisujjukat eltartó angol teázók módjára ugranak egymásnak, elfeledett szitkokat és átkokat előásva egy ízes kurva anyázás helyett. Itt vitatémának megjegyzem, hogy láttam angol teázást a tévében, és négyszer annyi süti van, mint tea! A teázás nagyon szép kifejezés a kényszeres nassolásra.

Az Oltsd fel, gyújtsd le című bejegyzésem kommentjei között felmerült, hogy vajon ha azt mondjuk, hogy "ba/s/z/d/meg", akkor vajon ezt hogy illene leírni?

• Waldteufel szerint, akinek egyébként ebben tökéletesen igaza van, a "baszd meg" a helyes, hiszen így írjuk azt is, hogy "húzd meg", és nem pedig "húzmeg".
• Nosferato szerint (ez én vagyok) azonban ez csak akkor helyes, ha konkrétan tényleg azt szeretnénk (dugásra buzdítunk). Ha viszont semmi köze az aktushoz, akkor indulatszó, mintha azt mondanánk (de nagyon hangosan), hogy hej! Ami lehet hejj, csijj, hujj, hé, akármi.
• Nem a megfelelő kontextusban említem, de meggyőző lehet, hogy a "jé" nem más, mint a Jézus! felkiáltás lerövidítése. Ha ezt lehet, akkor minden mást is le lehet rövidíteni.

A szavazás 2007. június 7-től 14-ig volt elérhető. 7 nap után lezártam, mert valamelyik jópofa buzigyuri nem bírt magával és elkezdett teljesen irreleváns és ráadásul egymással megegyező új opciókat hozzáadni :) Így a dobogó állása: „baszd meg” (39.7%, 31 szavazat), „bazmeg” (19.2%, 15 szavazat), „bazdmeg” (19.2%, 15 szavazat). Kapott szavazatot a többi opció is (bazeg, baze, sehogy nem illik leírni, szövegkönrnyezet függvénye és a mindegy), és érkeztek további javaslatok, miszerint „basszad meg”, „basz(d) ki” avagy „baszki”. Mindenkinek köszönöm! :D

Leveleket és más küldeményeket a posta címzésmintái szerint kell megcímezni (298.):

Mátyás Antal
Debrecen
Csapó u. 6-8. II. 10.
4024

Tehát név, (cégnév), település, utca, házszám, emelet, ajtó, irányítószám. A folyamatosan, egy sorba írt címeket a következőképpen lehet írni (az MHSZ alapján):

• Budapest VII. kerület, Rákóczi út 28. II. em.
• Budapest VII. ker., Rákóczi út 28/A II. em. 10/B
• Budapest VII., Rákóczi út 28/A II. 10/B 1072
• Szekszárd, Kadarka u. 4–6. 2700

A fentiek közül én azt javaslom, amiben az irányítószám látszik. A kerület senkit nem érdekel, hiszen Budapesten ez az irányítószám középső két számjegyével azonos (kivéve talán egyes postafiókok esetén). Én magam az egysoros címzést 1055 Budapest, Kossuth tér 1-3. formában szoktam használni, ez nem szerepel az MHSZ-ben (A magyar helyesírás szabályaiban), ezért valaki felvilágosíthatna, helyes-e.

A Magyar Posta információi a témával kapcsolatban:

• Szórólap a helyes címzéssel kapcsolatban (eredeti fájl a Posta oldalán: szorolap_belyeggel.pdf)
• Helyes címzés, címzési technikák (eredeti fájl a Posta oldalán: 3_helyes_cimzes.pdf)
• A postai irányítószámok XLS formátumban, a Posta oldalán: magyarországi postai irányítószámok (2MB körüli fájl, ha a link már nem működik, szóljatok!). Ha ezt minden webáruház szoftverbe beépítenék, mennyivel egyszerűbb dolga lenn a vásárlóknak és a futároknak!
• Szintén a posta szolgáltatása: Irányítószám-kereső

Ami a megszólításokat illeti: mások a lehetőségeink, ha hivatalos levelet írunk, és mások, ha magánlevelet, ezért ennek megfelelően írok példákat.

Hivatalos: Tisztelt Kovács Úr! Mélyen Tisztelt Asszonyom és Uram!
Magán: Kedves barátom! Kedves Nagy úr! Édes jó anyám és apám! Kedves Geri,

Azaz: hivatalosan nagybetűvel írandó az összes köznév is, kivéve a melléknevek (kedves - ha nem az első szó), kötőszók (és, vagy, stb.) esetében. Magánlevél esetében elég az első szót és a tulajdonneveket naggyal írni (149.). A megszólítás végére felkiáltójel dukál, de amint látszik, kizárólag magánlevélnél akár vesszőt is tehetünk a megszólítás végére. Ez nem az angol levelezés miatt van így, hanem A magyar helyesírás szabályai 253. szabálya rendelkezik róla. Sokan felháborodnak, ha ilyet látnak, ezek szerint nem teljesen jogosan, de kérek mindenkit, hogy magyar nyelvű hivatalos levelekben a vesszőt kerüljük, és ez vonatkozik az aláírás előtti elköszönő üdvözlésre is!

Amennyiben a megszólítás nem a levél elején, hanem szöveg belsejében szerepel:

Hivatalos+magán: Arra kérem a polgármester urat, szíveskedjen ügyemet kedvezően elbírálni. Légy szíves, barátom, látogass meg minket! Gyerekek, nézzétek csak! Nagyon vártalak már, édes fiam.

Azaz: a szöveg belsejében a közneveket, névmásokat kisbetűvel kezdjük. (149.) Szintén látható, hogy amennyiben a megszólítás mondat elején vagy végén áll, vesszővel választjuk el a mondat többi részétől. (254.) De például ilyet meg ne lássak (ezt hajlamos a Word helyesnek ítélni, mi több, ilyenre javítani): Arra kérem, a polgármester urat, hogy... Az a vessző ott, ejha, az kemény, mivel ez nem megszólítás, hanem a mondat tárgya. Egyébiránt amennyiben a megszólítás beékelődik a mondatba, helyes, ha mindkét oldalára vesszőt teszünk (mint a fenti példában a „..., barátom, ...”). (255.)

Fokozott tisztelet kifejezésére nagybetű is alkalmazható:

Hivatalos+magán: A legfőbb érdem az Önöké. Szeretném, Apám, ha nem értene félre. Szeretnék mindig Veled lenni.

Ez ismét egy vitatott dolog, hiszen sokakat - velem együtt - kiráz a hideg, ha nagybetűs névmást lát. Sőt, ha én kapok ilyen levelet, és én (Én:) vagyok naggyal írva, a fokozott tisztelet ellenére inkább jól lehordom a levélírót, hogy ezt sürgősen fejezze be. Ennek ellenére szabályos, amit tesz, csak amellett, hogy idétlenül néz ki leírva, azonos neműek között ennek némi homoszexuális felhangja is van. Ezzel a mondatommal legalább a homofóbokat leszoktatom erről. A fokozott tiszteletet sem kell túlzásba vinni, vagy ahogy Mr. Wolf mondja találóan a Ponyvaregényben, „Let's not start sucking each other's dicks quite yet”, a nem kevésbé értékes magyar fordítást azok iránti fokozott tiszteletből, akik érzékenyek erre, nem mellékelem.

Görög Ibolya protokollszakértő az önéletrajz-küldéshez ad segítséget, de tanácsait mindennapi levelezésünkhöz is megszívlelhetik:

• Hivatalos e-mail esetén is az üzleti (hivatalos) levelezés szabályai használandók.
• Ha nem tudjuk a címzett nevét, akkor a Jó napot kívánok! ajánlott (szemben ezek szerint a Tisztelt cím!-mel).
• A Kedves Béla!, Kedves Andrea! bizalmaskodás, és csak hosszabb ismeretség után javasolja.

Mielőtt egy fontosabb e-mailt elküldünk, vagy futtassuk át rajta a beépített helyesírás-ellenőrzőt, vagy gyorsan dobjuk át a szöveget Wordbe!

A levélírás formai követelményeiről szóló cikkből ajánlom:

• Az elköszönő formulák (Üdvözlettel, Tisztelettel) után nem kell pontot tenni.
• A cégbélyegzőt (ha nyomtatott levélről van szó) ne nyomjuk rá az aláírásra!
• Más forrásból itt említésre méltónak érzem, hogy a pecsét helyét „P. H.” kell jelezze, hiszen két szót rövidítünk. Tehát nem tanácsos kiírni, hogy Pecsét Helye, és nem jó rövidítés az sem, hogy ph.

Emlékszünk ugye arra, ami e-mailben nem megoldható, hogy az aláírást, elköszönést a lap jobb oldalának közepére, vagy ha úgy tetszik, jobbra rendezve írtuk, és az után, hogy Tisztelettel kettőspont és vessző sem kell, egyszerűen alá kell írni. Mivel az aláírásra e-mailben nincs mód egy e-mailben, gyakran teszünk valami írásjelet. Azt kérem, hogy ez a kettőspont legyen magyar levelezésben!

A http://re.blog.hu blog pályázatkiírás formájában igyekszik felhívni a figyelmet a szerintem népbetegségnek, klasszikus hibáknak számító szavak helyesírására. Jó kezdeményezés, de mindenképpen remek gyűjtemény elírásokról. Előző bejegyzésem témája is szerepel benne.

Ha a linkre kattintotok, egy táblázatot találtok, amelyben a helytelen alakok mellé a blog szerzője kigyűjtötte, azok hányszor fordulnak elő így helytelenül az interneten, és azon belül az egyes blogokon.

Érdekesség, hogy a helytelenül írt szavak legkevesebbszer a blog.hu oldalain fordulnak elő (5689), majd a blogter.hu következik (7483), és élen jár a freeblog.hu, 26592 darab helytelenül írt szóval. Ez persze lehet, hogy csak azt jelenti, hogy náluk van a legtöbb blog és a legtöbb látogató, de azért örülök, hogy a blog.hu domaint választottam.

Ha 10-20 év alatt sokunkig eljutott az, hogy ha azt mondom, valamelyik hónap valamelyik napján, akkor nem írok pontot (március 15.-én helyett március 15-én), akkor itt az ideje, hogy a hónapok első napjának helyesírását is felelevenítsük! Itt ugyanis már nem az a helyes, hogy 1-én, hanem az, hogy 1-jén.

Kerülendő: 15.-én, 15-ödike, 1-én, 1-e, 1-éig, 1-i, 1-ei
Ajánlott: 15-én, 15-e, 1-jén, 1-je, 1-jéig, 1-ji (elseji), 1-jei (elsejei)

Ha valakit érdekel, a keltezés szabályai: