Gondoltam tömören összefoglalom, hogy mikor kell a hosszú szavakat egybe, kötőjellel, vagy különírni. Eközben az egybeírás és különírás olyan bugyraira akadtam, amelyet az akadémikusok is már csak közel 50 szabályban tudtak összefoglalni.

Úgy döntöttem, ezeket vázlatosan feldolgozom, mondjuk az első 25 szabályig, és mivel eredeti célom az összetett szavak helyesírásának bemutatása lett volna, diszkréten azt is becsempészem az alábbi három listába.

Két fontos dologra jöttem rá írás közben: (1) velem együtt valószínűleg sokan elfelejtették a különbséget a szókapcsolatok és a szóösszetételek (összetett szavak) között. Szókapcsolat: gondatlanság okozta (baleset), ipari ország, orvosi titoktartás. Szóösszetétel: ügyefogyott, söröspohár, stb. Ez fontos, mert mint látni fogjuk, a szókapcsolatokat jó eséllyel külön írjuk, a szóösszetételeket viszont jó eséllyel egybe.

(2) Ahogy az ilyen kardozós-baszós filmekben lenni szokott: a szabály az, hogy nincs szabály, és valahol itt Chong Li homokot szór Van Damme szemébe, a szemét! Ezt úgy kell érteni, hogy hála a hagyománynak és a nép erejének, minden szabályhoz tartoznak kivételek, ezért a legfontosabb: ha valamit nem tudunk, annak nézzünk utána! (Szószedetben, helyesírási szótárban, stb.) Az a minimum, hogy a szövegszerkesztő helyesírásírás-ellenőrzőjét rázavarjuk, ha komoly olvasottságra számítunk (könyv, cikk, publikáció, hirdetés, weboldal, cégér, stb., ha nagyon ráérünk, blogbejegyzés esetében is).

Nyomós okok az egybeírásra

• Jelentésváltozás: ha más lenne a szó jelentése különírva (vízi ló / víziló, sok szög / sokszög, gyors írás / gyorsírás), ez igaz alanyos szóösszetételeknél (agyafúrt = ravasz, lélekszakadva = sietve), minőségjelzős szóösszetételeknél (hidegvérű = nyugodt, holtág = folyó ága), valamint kivételes szókapcsolatoknál is, itt csak a hagyomány miatt (napsütötte, magvaváló; fiatalkorú, haditerv, légiposta).
• Ha különírva sem jelent mást: például jókedv, egyhavi - ezek különírva is ugyanazt jelentenék.
• Ha csak a második tagot toldalékolnánk: legyen szó mellérendelt szókapcsolatról (rúgkapálnak, árvíztől, búbánatos és nem rúgnak-kapálnak), vagy ikerszavakról (csigabigák, tereferél, hercehurcát - és nem terél-ferél). Mondjuk ki ragozva, és mindjárt tudni fogjuk toldalék nélküli helyesírását!
• Ha az előtag önálló szóként nem használható: például belföld, élvonal, külügy, alelnök. (Bár itt tudnék példákat mondani, Barbara Bel Geddes, Al Bundy, stb.:)
• Ha az utótaggal az előtagra rákérdezhetünk: azaz alárendelt szókapcsolatról van szó. Drágakő. Milyen kő? Háromszög. Hány szög? Szavahihető. Mi hihető?
• Túlzófok kifejezése: a leges- előtagot egybeírjuk a felsőfokú melléknévvel (legeslegjobb, legeslegszebb).
• Színárnyalat: a színárnyalatot kifejező melléknévi jelzőt egybeírjuk a színnel (sötétkék, halványlila). Ez azonban nem igaz akkor, ha az árnyalatot melléknév jelzi, lásd a különírásnál.
• Azt a szót, hogy különírjuk, egybeírjuk! :)
• Kétféleképpen toldalékolható: a hírnév szóból a hírneves toldalékolt forma következik, de ennek a szónak létezik kötőjeles változata, ami toldalékolva is kötőjeles marad (lásd a következő felsorolásban).
• 6 szótagnál nem hosszabb többszörös szóösszetétel: ez közismert szabály, de a különírás 6 szótag fölött csak a többszörösen összetett szavakra vonatkozik! Egybe: kő+hajító+gép (5), szintén egybe: minőségirányítás (7, de csak két szóból áll össze), és külön: toronyóra-mutató (7, de már három szóból áll össze).

Nyomós okok a kötőjeles írásra

• Szókapcsolat, ikerszó, ha mindkét tag felveszi a toldalékot: ilyen szókapcsolatoknál (sütött-főzött, kezét-lábát), ikerszavaknál (irul-pirul, irult-pirult, izeg-mozog, izegnek-mozognak).
• Szóismétlés, ha az egyik tag önálló szóként nem használható: bármilyen szóismétlés (egy-egy), és a külön nem használható tagból álló szóismétlések (örökkön-örökké, réges-régi, unos-untalan, nőttön-nő).
• Idétlenségeket: ezzel a gyűjtőnévvel illettem az olyan mellérendelt szókapcsolatokat és ikerszókat, amelyek nem, vagy csak nagyon ritkán láthatók el toldalékkal. Idétlenségük a példákból mutatkozik meg, mert idétlenül érezzük magunkat, ha ragozásukra kerül a sor. Példa az előbbire: rabló-pandúr, piros-fehér-zöld, szoba-konyha; utóbbira: piff-puff, piff-puffok, csihi-puhi, csihi-puhit.
• Kétféleképpen toldalékolható: a híre-neve toldalékos formája is kötőjeles, híres-neves. A földön csúszó-mászó gyereket semmiképpen nem tévesztenénk össze a csúszómászókkal (hüllők, puhatestűek), ezért ragozott formáját is kötőjellel írjuk.
• 6 szótagnál hosszabb többszörös összetételek: tehát azok az összetett szavak, amelyek nem kettő, hanem annál több egyszerű szóból tevődnek össze, kötőjellel írandók (lásd az egybeírásnál írtakat), ügyelve a jelentésre.

Nyomós okok a különírásra

• Névutós szóismétlések: fej fej mellett, nap nap után.
• Ugyanannak a szónak különbözően toldalékolt változatai: szemtől szembe, háztól házig, napról napra, jobbnál jobb.
• Alkalmi szókapcsolatok: amelyek nem állandóak, hanem egy-egy mondatban mi hozzuk ezeket létre. Természetesen itt is vannak kivételek, és néhány állandó szókapcsolatot is különírunk (szilárd jellem, nagyon ügyes, stb.). Ez a kivételáradat már szerintem botrányos, de erre is van megoldás! Nem mellesleg vesszővel tagoljuk a mellérendelt alkalmi szókapcsolatokat (pl. tejet, vajat, kenyeret vásárolt).
• Minőségjelzős szókapcsolatok: ismét a szóösszetételek és szókapcsolatok közti különbség fontos, mert a minőségjelzős szóösszetételeket egybeírtuk (hidegvérű), a minőségjelzős szókapcsolatokat azonban külön (ipari ország, érett gyümölcs). Különösen igaz ez akkor, ha a szókapcsolat egyik tagja összetett szó. Én itt kezdtem kiborulni...
• Fokozó, nyomatékosító melléknévi jelző: szép piros, szép kövér, jó nagy.
• Összetett színnevek árnyalatai: sötét rózsaszín, halvány kékeszöld. A legtöbb ember idáig már nem jut el, szóval a fonnyadt eperszín nem környékezi meg, és a T-mobile magenta (bíbor) számára rózsaszín, vagy pink. Ezt elősegítendő, ajánlom a http://www.szintan.hu címet, a színek neveiről egy nagyon komoly gyűjtemény!