Hétköznapi helyesírás

Vélemény következik. A véleményem a gyakran előkerülő ledegradál szóhoz kapcsolódik. Azt gondolom, hogy ezt így nem illik használni, és aki teheti, mondjon csak annyit, hogy degradál. Mindenki másra viszont bízzuk rá, hogyan írják. 

Kerülendő: ledegradál
Ajánlott: degradál

Magyarázat: ha a degradál szó magyar jelentését ismerjük (lefokoz, leminősít), akkor már nem akarjuk elérakni, hogy le. Az olyan lenne, minta le-lefokoznánk valamit. Ugyanakkor hiába visítozunk ellene, ez a szó így szerepel a köztudatban, és meg is fog ragadni.

Mint már a Médiák, médiumok bejegyzésben kifejtettem, és a megfelelő emberektől idéztem is: a nyelv megy a maga útján, az MTA pedig igyekszik ezt később szabályokba önteni, hogy legyen hol utánanézni, ha netán mind egyszerre felejtenénk el magyarul, vagy ha a külföldi ember fia éppen magyarul próbál megtanulni (több-kevesebb sikerrel, lásd Gianni vs. Pákó), vagy extrém esetben néhányakat érdekelne, mit illik használnia a művelt kisebbségnek.

Ha csak annyit mondok, beinvesztál, átkonvertál, eldeformálódik, kiszelektál, beintegrál, mindenki talál közte olyat, amit rendszeresen használ, miközben egyik-másiktól meg rázza a hideg. Pedig aztán egyik kutya, másik eb. Ide tartoznak amúgy az olyan kifejezések is, mint a CD lemez (D = lemez), internet hálózat (net = hálózat), bacon szalonna (bacon = szalonna) is.

Nem tudok ódákat zengeni erről, ezt egyszerűen csak így írják.

Kerülendő: minnél, ... anál
Ajánlott: minél, ... annál

Nyilván ez azért van, mert az "annál" nem más, mint az "az"+"nál", és itt valamiféle fordított hasonulás lehet. És emiatt a "minél"-t is duplán akarjuk írni, szerintem mondani sem illik duplán, de írni csak egy n-nel kell (minél = "ami"+"nél").

Nem úgy, mint az ehhez-ahhoz páros esetében, ahol mindkét szónál a z-ből h lesz: "ez"+"hez", "az"+"hoz".

Kerülendő: ehez, ahoz
Ajánlott: ehhez, ahhoz

Kerülendő: emmiatt, ammiatt
Ajánlott: amiatt, amiatt

Praktikus tudás, hogy 1 Byte = 8 bit. Az is, hogy 1 kByte = 1024 Byte. Hogy ezek micsodák, az már más téma. Azt viszont kevesebben hajlamosak megfigyelni, hogy a Byte-ot nagy betűvel, a bitet kis betűvel kezdjük. Amikor mindkettőt le kell írni, mindenki tud viselkedni, de ha csak az egyik kerül említésre, az emberek már szarnak rá megkülönböztetni, pedig pont akkor kéne.

Miért így? A kérdés jogos, hiszen a Byte-ról én pl. nem tudom, hogy tulajdonnév volna, francnak írjuk, és pláne rövidítjük nagynak? Azért, mert a nemzetközi szabványosított mértékegységek írásmódját minisztertanácsi rendelet szabályozza, és úgy kell használnunk, ahogy külföldi barátaink, rokonaink és üzletfeleink.

Az 1024-es szorzókat ennek megfelelően kell használni:

Kerülendő: kBit, kbyte, Mbyte
Ajánlott: kb = kbit = kilobit, Mb = Mbit = Megabit, Gb = Gigabit
Ajánlott: kB = kByte = kiloByte, MB = MByte = MegaByte, GB = GByte = GigaByte

Kiegészítés (2007.06.03.): Egyúttal, és elnézést kérek azoktól, akik mindezt idáig a memorizálás céljával elolvasták, a hozzászólások alapján úgy tűnik, a fenti ajánlás 1998-ig áll meg, akkor ugyanis, pont azért, mert sokan keverik a kis- és nagy betűt, és méginkább az 1000-es és 1024-es szorzót, született egy szabvány, ami egyértelművé teszi, ha éppen 1024-re utalunk. Példa: 1024 Byte = kibiByte, azaz kilobinary Byte. Az alábbi cikkben olvashattok erről, amiből egyébként az is kiderül, hogy sokszor 1000-es szorzó esetén kis k-t, 1024-es szorzó esetén nagy K-t használnak:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Adat%C3%A1tereszt%C5%91k%C3%A9pess%C3%A9g_m%C3%A9r%C3%A9se

Minden olyan mérőszám, aminek mértékegysége van, legyen az hossz, mennyiség, űrmérték, pénz, hőmérséklet, ettől még szám marad. 4 cm, 6 db, 8 liter, 4500 Ft, 100 K, stb. A szám értéke vagy alacsony, vagy magas. Nagy ritkán kicsi, és esetleg nagy.

4 cm kevés (hosszúság), egy 4 cm-es léc rövid (léc). Nem a centiméterek rövidek, hanem a lécek. A lécek rövidek. 100 Ft kevés (pénz), egy 100 Ft-os áru viszont olcsó (áru). Nem az árak olcsók, hanem a termékek. Az árak alacsonyak. A termékek olcsók. 40 fok magas hőmérséklet. Olyankor meleg az időjárás. De nem a hőmérséklet meleg. A hőmérséklet esetleg felszalad pár fokot, a levegő felmelegszik, de eközben a hőmérséklet nem melegszik. Ha bemegyünk egy terembe, és ott a létszám 130 fő, létszámból csak 1 van, viszont annak a mértéke 130, mértékegysége pedig darab (130 darab ember feje = 130 fő). Ha kimennek 40-en hugyozni, nem lesz kevesebb a létszám, csak alacsonyabb lesz a létszám.

Kerülendő: olcsó árak, melegedő hőmérséklet, kevesebb létszám
Ajánlott: alacsony árak, növekvő hőmérséklet, alacsonyabb létszám; a szám!
Ajánlott: olcsó termékek, melegedő levegő, kevesebb ember; a számlálandó!

Talán egy jó példa, hogy ha azt mondom, "olcsó árak", az azt jelenti, hogy kevés pénzért lehet árakat venni. Én nem akarok árakat venni, azok ki vannak írva a boltban, ingyen elolvashatom. Na szájba rágtam.

Térden állva kérek mindenkit, hogy ne keverjük meg a „valószínűleg az történik (hogy)” és a „valószínű, hogy az történik (hogy)” formulákat, létrehozva belőle a nyomdafestékre, kistestű kutyákra és fiatalkorúakra egyaránt életveszélyes* „valószínűleg, hogy” szerkezetet! Mert ettől a hideg futkos a hátamon**! Hogy hogy hogy! Hogy!

Kerülendő: valószínűleg, hogy
Ajánlott: valószínű, hogy VAGY valószínűleg ...

Egy klasszikus Móricka vicc jól szemlélteti, hogy hová alacsonyodunk le a valószínűleg, hogy használatával: Mórickáék a valószínűleg szó helyes használatát tanulják, a tanárnő sorra szólítja fel a gyerekeket, hogy mondjanak a szóval egy példamondatot.

- Valószínűleg a nyáron a Balatonnál fogunk nyaralni.
- Nagyon jó. Következő?
- Valószínűleg esni fog, mert alacsonyan szállnak a madarak.
- Kiváló! Móricka, te következel!
- A nagypapám egy újsággal a kezében ment hátra a kertbe.
- Jó, jó, de olyat mondj, amiben benne van a valószínűleg szó!
- Valószínűleg szarni ment, mert olvasni nem tud.

Mórickának ment, menjen mindenkinek!

* Életveszélyes, egyesek szerint élet és veszélyes :)
** A hideg futkos a hátamon, egyesek szerint végigfut a hátamon a borsó, meg a vér is